A vizigót korszaktól a birodalom hanyatlásáig

Hispaniát 409-ben elfoglalták a germánok és megalapították a Vizigót királyságot. Háromszáz évig tartott a vizigót uralom az ország felett, amikor a muzulmánok legyőzték az utolsó gót királyt is, és az arab hadsereg az egész félszigetre kiterjesztette uralmát. A muzulmán uralom 800 évig tartott. Az országban a művészetek és a tudomány virágoztak. A XV. század végére két nagy királyság volt az országban, Kasztília és Aragónia, Izabella és Ferdinánd házasságával egyesült a két királyság, végül ők egyesítették egész Spanyolországot. Ezzel egy időben alapították meg a spanyol inkvizíciót, mely az évszázad végére kiűzte az országból az arabokat és a zsidókat, továbbá minden nem keresztényt.

A XV. század végén, Kolumbusz partraszállását követően, elképesztő mennyiségű arany áramlott a spanyol kincstárba. Spanyolország a világ legnagyobb nemzetévé vált, miután egyeduralkodóvá vált az az újvilági kereskedelem területén. Ez háborúkat eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával. A XVI. század elején az újvilágban a gyarmatosítás tetőfokára hágott. A spanyolok technikai fölényüknek köszönhetően az őslakosságnak nagyon kis része maradt életben. A hódítók alkirályságokat alapítottak, ezek a gyarmatok spanyol területnek számítottak, és kizárólag a spanyol királynak tartoztak elszámolással.

A gyarmatok feletti uralmat I. Napóleon kezdte meggyengíteni a XIX. század legelején. Öt éves háborúskodásba került a spanyoloknak, mire a francia haderő elhagyta az országot és VII. Ferdinánd visszakerülhetett a trónra. Ez az országnak semmilyen szempontból nem kedvezett, gazdaságilag is romlás mutatkozott, az amerikai gyarmatok pedig elnyerték függetlenségüket. A XX. század elejére az utolsó gyarmatokat is elvesztette az ország, mely akkor már a forradalom kezdetén állt. Miguel Primo de Rivera katonai diktátorként került hatalomra és 1930-ig ő irányította az országot. Ekkor az utolsó király is elhagyta a térséget, és kikiáltották a Spanyol Köztársaságot.