A Francia Idegenlégió
A Francia Idegenlégió egy elit alakulata a francia hadseregnek, akkor alakult, amikortól már tilos volt a hadseregbe külföldieket besorozni. A Franciaországot érintő háborúkba vetik be az alakulatot.
1831-től tilos volt külföldi katonákat foglalkoztatni a francia hadseregben, de az országban sok külföldi katona tartózkodott, ezért szükségessé vált egy olyan alakulat létrehozása, ahol ezeket a katonákat foglalkoztatni lehetett. Az idegenlégió létrejöttét Lajos Fülöp francia király rendelte el, ezzel együtt törvénybe hozta, hogy az alakulatba franciák nem léphetnek be. Mivel a jelentkezők múltját nem vették figyelembe toborzáskor, ezért főként bukott forradalmárok és bűnözők választották kiútként a törvény elől, ezért az idegenlégió gyorsan hírhedtté vált. Ekkor Algériába helyezték át az alakulatot.
Get the Flash Player to see this player. url=http://www.youtube.com/watch?v=GLg_3rMXh0Y iurl=http://www.utazasnyaralas.com/files/image/franciaorszag/legio17.jpg width=320 height=265 loop=false play=false downloadable=false fullscreen=true displayNavigation=true displayDigits=true dispPlaylist=none playlistThumbs=false |
Az első bevetés VII. Ferdinánd spanyol király halálakor kezdődött, amikor a trónviszályt megoldandó, Franciaország átadta az idegenlégiót Spanyolországnak. Később hazarendelték a csapatot és új légiót hoztak létre. Ezután háborúk sorozata következett, de a légió otthona még mindig Algéria maradt. Ezután részt vettek a mexikói polgárháborúban, majd a porosz-francia háborúban, annak ellenére, hogy Franciaország területén tilos az alakulatot bevetni. Minden körülmények között helytálltak. Következő nagy megmozdulás a gyarmati harcok voltak, ahol szintén sikeresek voltak a bevetések.

Az első világháború alatt erősen megnövekedett a légió létszáma, új gyalogezredek jöttek létre. Ezidő alatt vívta ki az alakulat az elit jelzőt, mert minden körülmények között helytállt. A két háború között a marokkói és szíriai lázadások felszámolására használták a csapatot. A két világháború után az alakulat Indokínában harcolt, mely során már két ejtőernyős zászlóalj is részt vett. Az idegenlégió 1961-ben elhagyta Algériát, áthelyezték őket a francia Aubagne-ba. Ekkor felmerült az alakulat feloszlatása, de elit jellege miatt ezt elvetették. Azóta a világ válságos területeire küldik a csapatokat.
Az idegenlégióval kapcsolatban rengeteg tévhit van forgalomban, többek között, hogy bűnözőket vár soraiba, ezt a nézetet terjesztette az idők során megjelent regények és filmek, melyek a légióról szólnak. Ez a kezdetekkor igaz is volt, de ma már szigorúak a felvételi szabályok, ha valakiről kiderül, hogy büntetett előéletű vagy házas, azonnal elutasítják a felvételi kérelmét.
A francia idegenlégióban elméletileg franciák nem szolgálhatnak, de akiből tiszt lesz, annak fel kell vennie a francia állampolgárságot. Jelentkezni kizárólag a francia csendőrségeken és a toborzóközpontban lehet, a francia nyelvismeret nem előfeltétel. Az újoncoktól elveszik a személyes tulajdonukat, majd négy hónapos kiképzésre küldik őket Castelnaudaryba. A kiképzés után vizsgát kell tenni, ezután írhatja alá az öt éves szerződést. A Magyar Köztársaság állampolgárai részére az Idegenlégióba való jelentkezés büntetendő cselekménynek számít.