A Középbirodalom

A XI. dinasztia uralkodásával kezdődött a Középbirodalom, amikor I. Mentuhotep fáraó újraegyesítette az országot. Ekkor lett ismét Théba a birodalom fővárosa. Ez hozzávetőlegesen i.e. 2160 és 1633 között volt. Ez volt Egyiptom második nagy virágkora. Jelentős változások történtek minden területen, így a vallásban is. Ekkor lett Amon a főisten. A XIV. dinasztia uralkodása volt az utolsó a Középbirodalomban. Utána ismét egy átmeneti korszak kezdődött.

Gazdasági fellendülés vette kezdetét ebben az időszakban. Bányákat nyitottak meg, a külkereskedelem is fellendült, továbbá a núbiai hadjáratok is gyakorivá váltak a nemesfém felhalmozásának céljából. Újabb területek kerültek meghódításra, továbbá a technikai vívmányok is jelentősek voltak, mint az öntözőrendszer. Fellendült a céhek alapítása, egyre inkább támogatva lettek a kézművesek, ekkor vált általánossá az arany, mint általános fizetőeszköz.

A közigazgatás is erős reform alá került. A kormányzói rangok örökletessége eltörlésre került, és a vezíri méltóság hatalmat kapott. Számos erődítmény épült, hogy védelmezze az országot az esetleges támadásokkal szemben. Az erődítményeknél helyőrségek voltak kihelyezve ennek érdekében. A Középbirodalmi uralkodók nagy reformja mégis az államigazgatási változtatásokban látható leginkább, miszerint a nemesség veszített hatalmából a középosztály javára. Így a nemesség kevésbé volt veszélyes az uralkodóra nézve, ellenben a középosztály elégedettebb, így ragaszkodóbb volt az uralkodóhoz.

A vallásban beállt változások is jelentősek voltak a Középbirodalomban. A főisten Amon lett, és mivel őt azonosították a régi állami istenséggel Ré-vel, ezért a legfőbb istenséggé ekkor Amon-Ré lépett elő. Egyre erősebb lett Ozirisz kultusza, így a hit szerint az embert halála után elbírálták jó és rossz tetteik szerint, továbbá a halál utáni egyenjogúság lett a hit alapja. Ezzel közvetve ugyan, de a nép kontrolljára nem kellett akkora hangsúlyt fektetni, a nemesség azonban elégedetlenkedett, de hatalma már nem volt akkora, mint a Középbirodalom előtt.

Az építészet és a kulturális fellendülésnek nagyon kevés nyoma maradt, ezeket főként történeti leírásokból ismerjük. A leghíresebbek és ismertebbek Hérodotosz leírásai. A kultúra minden ágazata fellendült ezen időszakban. Maradtak fent irodalmi művek is, melyek alapján következtetni tudunk a mindennapi életre és a nagyobb eseményekre is.

A katonaságot is reform alá vonták. A fáraónak kis létszámú testőrsége volt, mely hivatásos katonákból állt. A hadkötelesség csak akkor lépett érvénybe, ha támadás érte az országot, vagy valamilyen különleges okból kifolyólag nagy létszámú seregre volt szükség.

Akármennyire olajozottan működött az állami gépezet, egy idő után a Középbirodalom hanyatlásnak indult. A XII. dinasztia kihalt férfiágon, így a szigorú trónutódláson alapuló kormányzati rendszer összeomlott. Ennek ellenére az ország stabil maradt, de a királyoknak csökkent a befolyásuk, a bürökrácia pedig egyre nőtt. Hatalmas népesség mozgás indult el, rengeteg volt az idegen bevándorló, innen egyenes út vezetett odáig, hogy idegen uralkodó jusson hatalomra, mely a Második átmeneti korban meg is történt.

I.e. 1674-ben a hükszoszok lerohanták a Delta vidékét. Ezzel le is zárult egy virágzó korszak, a Középbirodalom, átadta helyét a Második átmeneti kornak.