A makedón király

III. Alexandrosz, más néven Nagy Sándor makedón király az ókor egyik legkiválóbb hadvezére volt. Rövid uralkodása alatt, hadjáratai lévén elfoglalta a világ nagy részét. I.e. 336-ban került trónra, még abban az évben Korinthoszban felújíttatta a görögökkel meglévő szövetséget. A lázadó törzseket rövid úton leverte, ezzel jelezve, hogy a makedón uralom nem ért véget. Többek között Thébát földig romboltatta. Athénnek is csak a város kiemelkedő jelentősége miatt kegyelmezett meg, behódolásra kötelezte őket. Ezután indította el a Perzsia elleni hadjáratot, mely akkoriban a Föld legnagyobb kiterjedésű birodalma volt. Magában foglalta Egyiptomot, Szíriát, Palesztinát, Anatóliát, Mezopotámiát, Iránt egészen az indiai határig. A hadjárat idején Perzsia uralkodója III. Dareiosz volt. Először a kis-ázsiai ión városokat foglalta el. Nagy Sándor már itt nagyvonalúságot tanúsított, mely módszert a továbbiakban is gyakran alkalmazott a legyőzött népekkel kapcsolatban, ezáltal biztosította, hogy ne lázadjanak a makedón uralom ellen. Egy jellemző eset, hogy Kária népének legyőzésekor az uralkodó lányát adoptálta.

Nagy Sándor célja Kis-Ázsia nyugati partjainak elfoglalása volt, ennek ellenére, mikor célját elérte, úgy döntött, hogy a hadjáratokat tovább folytatja. Nem is ütköztek különösebb ellenállásba. Így érték el i.e. 333 telén Gordiont, ahol egy kardvágással „szétbogozta” a gordiuszi csomót, ez volt az a csomó, melyről a jósok azt hirdették, aki szétbogozza, az lesz Ázsia ura. Rövid pihenő után a sereg tovább vonult.

Tarszoszban állomásozott a makedón sereg, amikor elért a hír hozzájuk, hogy III. Dareiosz hatalmas sereget vezet ellenük. Az összecsapás során a veszteség mindkét részről hatalmas volt. A perzsa sereg hatalmas túlerejének ellenére mégis vesztesen vonult vissza. A csata után Nagy Sándor hadvezére követte a menekülő királyt, Damaszkusznál érte utol, a várost kifosztotta, a zsákmány hatalmas mennyiségű volt. A csatát követően Alexandrosz foglyul ejtette Dareiosz családját, ezzel kényszerítve őt a teljes behódolásra. Ekkor alapította első városát, melyet Alexandrettának nevezett el. Több esetben is előfordult, hogy egy-egy alapított várost saját magáról nevezett el.

Főníciát szinte teljes ellenállás nélkül foglalta el, kizárólag Türöszban ütközött ellenállásba. Türosz ostroma két hónapig tartott. Türosz elestével minden perzsa kikötő makedón kézre került, így a tenger felől már nem fenyegette veszély Alexandroszt. Ekkor vált világossá, hogy a makedón király az egész perzsa birodalmat akarja magának, és nem elégszik meg az eddigi hódításokkal. A következő leigázott város Gáza volt.

Ezután i.e. 332-ben a makedón sereg Egyiptom ellen indult. Összecsapásra nem került sor, Egyiptom megadta magát. Nagy Sándor fáraóvá kiáltatta ki magát. I.e. 331-ben Nagy Sándor megalapította leghíresebb városát, Alexandriát. Ezután továbbindult Palesztinába, majd Babilonba. Mindenhol győztesként vonult be a területre. Továbbvonulva, a legendák szerint megtalálta azt a hegyet, ahol Prométheusz volt leláncolva. Nagy Sándor rendületlenül vonult tovább észak felé, míg végül az utolsó perzsa provinciákat is uralma alá hajtotta. Ekkor feleségül vette Roxanet, egy előkelő hölgyet. Majd indult tovább India felé. Hódításai éveken keresztül töretlenek voltak. Sikert sikerre halmozott. A legnagyobb birodalmat építette fel az ókorban.

I.e. 324-ben eltemette legjobb barátját, aki alkoholmérgezésben halt meg. Mély gyászba merült, ennek ellenére nem változtatott kicsapongó életstílusán. Egy évvel később új hadjáratot tervezett, de kivitelezni már nem volt lehetősége. I.e. 323. június 10-én, harminckét évesen meghalt. A halál oka nagy valószínűséggel tüdőgyulladás és malária volt, de a májzsugorodás sem kizárt. Fiát, IV. Alexandroszt halála után szülte meg Roxane.