Angyalvár

Az Angyalvárat Hadrianus császár építette, aki akkoriban teljesen átfogó városrendezést végzett Rómán. Az Angyalvárat saját síremlékének tervezte és építtette. Eredetileg az antik Domitius kertje helyezkedett itt el, aminek helyére a mauzóleum épült.

Falai elképesztő vastagságúakra épültek, ezért is volt kiválóan alkalmas később a védelmi rendszer fő pontjának, a legjelentősebb erődként funkcionált. Egészen i. sz. 590-ig Hadrianus Mauzóleuma nevet viselte, ekkor változott a neve Angyalvárrá. A név változtatásnak érdekes a története. Ekkor volt egy hatalmas pestis járvány a városban, Szent Gergely pápa könyörgő körmenetet vezetett annak érdekében, hogy megmeneküljön a város. Ekkor látta meg Szent Gergely pápa a mauzóleum tetején Mihály arkangyalt, amint pallosát visszahelyezte tokjába. Ezzel jelezte, hogy megnyugodhatnak, a pestis járványnak vége, és így is lett. Ezután helyezték a császár szobrának helyére Mihály arkangyal szobrát, mely Verschaffelt alkotása, és azóta hívják Angyalvárnak. Ekkor már erődként és börtönként is használták a várat. Többek között VII. Kelemen is ide menekült 1527-ben, amikor V. Károly császár feldúlta a várost.

A császár hamvait a cinteremben őrzik, ahová egy spirális rámpán keresztül juthatunk fel. A rámpán még mindig látszik az eredeti mozaikkövezés. Az Angyal-udvaron feltornyozott ágyúgolyókat láthatunk és egy angyal szobrot. Innen nyílik a hadtörténeti múzeum, ahol főként az erőd építésének dokumentumait tekinthetjük meg. Ezen kívül megnézhetjük a pápai lakosztályt és az egykori börtön celláit. A börtönben a kínzókamrát és a kivégzőkamrát is megtekinthetjük. A börtön híres rabjai voltak Benvenuto Cellini és Giordano Bruno.

Az egész épületet galéria öleli körbe, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik az egész környékre. Ezt a kilátást a tetőteraszról is megszemlélhetjük, ahol az arkangyal szobra van.