A Bojana templom Szófia külvárosában található a Vitosa-hegy lábánál. Ez egy középkori ortodox templom, mely az egyik legjobb állapotban fennmaradt építészeti emlékmű a középkorból. Legkorábbi része a keleti szárny, mely a X. század végén épült. Az épület közepét a második bolgár birodalom ideje alatt építették a XIII. században, majd később, a XIX. században, a török uralom megszűnte után is hozzáépítettek egy kétszintes előcsarnokot. A templom belsejében a középkori festészet példaértékű alkotásai láthatók, melyek a XIII. században készültek, ezeknek a freskóknak köszönhető a templom világszerte híressége. A freskók 89 jelenetet ábrázolnak 240 megfestett emberi alakkal. Az ismeretlen művész valószínűleg a tarnovói iskolához tartozott. Ezeket a freskókat a XX. század legelején restaurálták. A freskó fő helyén Szűz Mária képe látható, alatta magas tisztségeket viselő egyházatyák, a kupolán Jézus képe látható angyalokkal körülvéve. Az ajtó körül Mária mennybe menetele, az Utolsó vacsora és Krisztus feltámadása van megörökítve. A bejáratnál 18 jelentet szentelt a festő Szent Miklós életének. A templom északi falán a templom védőszentjeinek, valamint Konsztantin Tih bolgár cár és felesége Irina képmása látható. Emellett még látható a templomban a későbbi időkből is, a XIV. és a XVI. századból festmények. A legutóbbi restaurálás a XX. század végén zajlott, a munkálatok 2000-re fejeződtek be, azóta a templom ismét nyitva áll a látogatók előtt.
A Kazanlaki trák sírkamra egy fejedelmi sírbolt, mely egy trák nekropolisz része lehetett i.e. IV. század környékéről. 1944-ben fedezték fel a Türbe-dombon egy légvédelmi óvóhely kialakítása során. A trákok halmok alá temetkeztek, a halmok mérete az elhunyt hatalmi és vagyoni pozíciójától függött. A Kazanlaki trák sírkamra méreténél fogva egy gazdag család temetkezési helye lehetett. A bejárat kőrakatból van kialakítva, ahonnan boltozatos folyosó vezet a sírkamrába, mely szintén kőből van kirakva. A kamra falát hellenisztikus freskók díszítik, melyek a hellenisztikus civilizáció legjobban megmaradt alkotásai Bulgáriában. A freskó főjelenete előkelő férfit és nőt ábrázol, amint éppen egy lakomán vesznek részt zenészekkel és fogattal. A kamra tetejét kocsiverseny ábrázolása díszíti, a folyosó falán csatajelenetek láthatók. Az eredeti sírkamra nem látogatható, de elkészítették pontos mását, mely várja az érdeklődőket. A másik trák sírkamra Svehstari városához van közel, mely talán száz évvel lehet fiatalabb a Kazanlaki trák sírkamránál. Ezt a régészeti leletet 1982-ben fedezték fel.
A Madarai lovas egy sziklarelief, mely a kora középkorból származik. Madara falu mellett, a Madara fennsíkon már i.e. III. évezredben település állt. Az első bolgár birodalom idején a fennsíkon erődítmény állt, mely körül paloták és templomok helyezkedtek el. A falu neve ekkor még Mundraga volt. A relief egy száz méter magas sziklafalon található, mely egy vágtató lovast ábrázol. A lovas lába előtt egy megölt oroszlán, mely a legyőzött ellenséget szimbolizálja. Mellette található egy kutya, felette pedig egy sas. A lovas kezében ivócsésze van, mely fejedelmi rangra utal. A díszítés alapján iráni-perzsa művészettel rokonítható az alkotás. A lovas kopjáján lófarkas hadijelvény van, továbbá a hajviselete türk eredetre utal. A dombormű körül görög feliratot fedeztek fel, melyből kiderült, hogy ez Krum kán emlékműve, melyet utódja készíttetett a VIII. században. A bolgárok nagy fontosságot tulajdonítanak ennek az emlékműnek. A domborműtől ösvény vezet azokhoz a barlangokhoz, melyekben a XIII. században remeték laktak.
Az Ivanovói sziklatemplomok sziklába vájt ortodox templomok, kápolnák és kolostorok, melyekben a XIII. századtól egészen az 1700-as évekig laktak szerzetesek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez egy sziklabarlang komplexum, hiszen több kamra és cella lett a mészkőben kialakítva, melyeket folyosók kötnek össze. Falain értékes középkori freskók láthatók, melyeket 2002-ben konzerváltak, így azóta látogathatók.
A Rilai kolostor Bulgária legfontosabb kulturális és építészeti műemléke, továbbá a Bolgár Ortodox Egyház legszentebb kegyhelye, ebből következően fő turista látványosság. A kolostort Rilai Szent János követői alapították a X. században Szófiától délre. A kolostor 8800 négyzetméteren terül el, mely magában foglalja a főtemplomot, a négyemeletes lakrészt és a kolostori múzeumot. A Rilai kolostor gyönyörű környezetben található magas hegyek között, 1147 méterre a tengerszint felett. A XIX. század elején a kolostor leégett, de azonnal nekikezdtek újjáépítésének, mely közel harminc évig tartott.
Bulgária természeti világörökségei a Pirin Nemzeti Park és a Srebarna bioszféra rezervátum. A Pirin Nemzeti Park 274 négyzetkilométeren terül el és a Pirin-hegységet foglalja magába. A park létrejöttének célja, hogy a hegyen lévő erdőket megóvják. Legmagasabb csúcsa Vihren, mely közel 3000 méter magasan van. Tőle nem sokkal van lejjebb a Kuetro I. és a Kuetro II. csúcs, valamint további negyven csúcs van a hegységben, mely 2500 méternél magasabb. A park területén rengeteg tó található, valamint 1300 növényfaj és 2090 állatfaj, melyből 300 ritka és 15 veszélyeztetett faj.
A Srebarna bioszféra rezervátum a Srebarna tó környékén helyezkedik el, mindössze két kilométerre a Dunától. Az édesvizű tó száz madárfaj fészekrakó helye, továbbá több veszélyeztetett növényfaj is megtalálható a rezervátumban.
