Franciaország

Franciaország nagyon sok támadást, idegen uralmat, átvonuló idegen nemzetek hatalmát élte meg az évszázadok során.

I. e. I. században az ország a Római Birodalom része lett. A lakosság átvette a latin nyelvet, a rómaiak városokat alapítottak, majd a II-III. században elterjedt a kereszténység. A IV. században a germánok támadták az országot, majd később a frankok. Az V. és IX. század között a terület a Frank Birodalom része lett. A X. századig a frank uralkodók leszármazottai a karolingok urallták az országot, egészen a dinasztia kihalásáig, majd ekkor Párizs grófját koronázták királlyá. Az ő leszármazottai voltak később az ország uralkodói, ezek voltak a Capetingok, a Valois-k és a Bourbon-ok, míg végül egyesítették az országot. Ezek után megindult a francia gyarmatosítás is.

A királyság a Nagy Francia Forradalom végén bukott meg, amikor köztársaság lett az államforma, majd pár évvel később Bonaparte Napóleon, aki elfoglalta fél Európát. A XIX. század elején Franciaország újra királyság lett, ami rövid időn belül újabb forradalomhoz vezetett, ennek hatására vezették be az alkotmányos királyságot. Az 1848-as forradalom hozta meg csak a sokak által kívánt eredményt, ekkor alakult meg a „második Francia Köztársaság”. III. Napóleon megkoronázása után először újra császárság lett az államforma, mely később parlamentáris monarchia lett. 1870-ben kitört a porosz-francia háború, mely az ország és a császár bukásához vezetett, a következő évben megalakult a párizsi kommün, majd ennek leverése után lett az ország ismét köztársaság. Az ország jelentős gyarmatosítást hajtott végre.

Az ország mindkét világháborúból győztesen került ki, ennek ellenére a gyarmatbirodalom széthullott. Voltak később diáklázadások, továbbá egyéb társadalmi problémák, de a köztársaság azóta is államformája az országnak.

Franciaország kedvelt nyaralóhely. Ezt egyrészt világhírű építészeti hagyatékának köszönheti, másrészt a tengerpart, főként a francia Riviéra ellenállhatatlanságának.