I. Amenhotep

I. Amenhotep a XVIII. dinasztia alapító, I. Jahmesz fáraó fiaként született, anyja Ahmesz-Nofertari volt, gyermekként került a trónra. Apjának köszönhetően, aki kiűzte az országból a hükszósz megszállókat, ő már mindkét földrész felett uralkodott feleségével Ahmesz-Meritamonnal 22 éven keresztül. Uralkodását társuralkodóként kezdte apja mellett, mint ahogy azt hagyomány szerint elődei is tették.

Hadjáratai főként Núbia felé irányultak, melyet még apja kezdett el. Az aranybányák miatt volt roppant lényeges erre kiterjeszteni az egyiptomi fennhatóságot. Továbbá volt egy hadjárata a Kehek földjére, de ezt a területet nem sikerült beazonosítani. Valószínűleg a sivatagot és az oázisokat is ő foglalta vissza, de erre nincsenek bizonyítékok.

Építkezéseit főként Thébában folytatta. Karnaki építkezései voltak jelentősek. Továbbá a Királyok völgyében lévő Deir el-Medina néven ismert munkások faluját ő hozta létre. Ezen kívül építkezett Abüdoszban, ő volt az első uralkodó az újbirodalomban, kinek halotti temploma nem a sírjánál épült, a későbbi uralkodók követték példáját. Nevéhez fűződik az alabástrom kitermelés megkezdése, továbbá a Sínai-félszigeten lévő türkizbányákat is ő nyittatta meg.

Amenhotep szívügye volt a kulturális fejlődés, udvari csillagásza, Anememhet találta fel a vízórát, továbbá a naptár is átdolgozásra került. A megtalált Ebers-papirusz betekintést enged az ókori Egyiptom orvostudományába. Ezen kívül az ő ideje alatt került befejezésre az Amduat könyve, melyet aztán későbbi sírhelyek falán olvashatunk.

A mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy a két feltárt sír közül, melyet neki tulajdonítanak, melyik épült eredetileg az ő számára. Mindkét helyen találtak arra utaló tárgyakat és feliratokat, mely szerint Amenhotep temetkezési helye volt.

Múmiáját a Deir el-Bahari rejtekhelyen találták meg 1881-ben több királyi múmiával együtt. Eredeti bepólyált állapota nagyon jó állapotban megmaradt, ezért nem bontották ki, jelenleg a kairói Egyiptomi múzeumban látható.