I. Széthi

I. Széthi a XIX. dinasztia második fáraójaként 11 évig uralkodott, mielőtt fia, a Nagy Ramszesz trónra került. Uralkodása alatt visszaállította az Amarna-reformok előtti állapotot. Elődjének, I. Ramszesznek ő volt egyetlen gyermeke. Felesége Tuja volt, két gyermekük született.

Hadjáratai nem jártak tartós sikerrel. Ugyan egy összecsapás során visszafoglalta Kádest és Amurrut, de csak rövid időre, a hettiták hamarosan visszafoglalták azt, és újabb összecsapásra már csak II. Ramszesz idején került sor. Núbiába is indított hadjáratokat, többnyire az aranybányák miatt, de egyik sem járt különösebb vereséggel, vagy dicsőséggel. Haderejét a líbiai támadások visszaverése foglalta le főképp.

Elődeihez hasonlóan a fáraó nagy hangsúlyt fektetett az építkezésekre. Sok templomot helyreállíttatott, többet épített a vallás szempontjából jelentősebb városokban. A karnaki templomban folytatta az oszlopcsarnokot, melyet még Horemheb kezdett el, halotti templomot is emeltetett. A leghíresebb azonban az abüdoszi királylista, mely elődeit sorolja fel. Azonban befejezni már csak utódja tudta az oszlopcsarnokot is és az abüdoszi templomot is.

Sírját 1817-ben fedezte fel Giovanni Battista Belzoni a Királyok völgyében. Ez a völgy legmélyebb sírja. Domborművei és falfestményei szép állapotban fennmaradtak, de sajnos beomlás veszélye miatt már két évtizede nem látogatható a sír. A múmiát elmenekítették a sírrablók elől, Deir el-Bahariban találták meg 1881-ben, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban látható. A múmia le lett fejezve, ám ez valószínűleg már a halál után történt sírrablók által. Korai halálát valószínűleg nem erőszakos behatás, hanem szívbetegség okozta.