Louvre

A Louvre a világ egyik legismertebb múzeuma, mely Párizs központi részén található. 1204-ben építtette II. Fülöp Ágost eredetileg királyi kastélynak, majd később királyi vadászház volt. A XIV. században V. Károly átépíttette, majd később újra királyi vár lett belőle. Medici Katalin a Louvre-t választotta székhelyéül, IV. Henrik pedig a Tuileriákkal egészítette ki. XIV. Lajos új épületet emelt és össze is kötötte a régi Louvre épülettel.

Később a királyok áttették székhelyüket a versailles-i kastélyba, ekkor már hivatalnokok, tudósok és művészek vették birtokba az épületet.

A XIX. században III. Napóleon építette újjá a kastélyt oly módon, hogy a Louvre és a Tuileriák egy óriási palotát alkossanak. Ilyen módon már elfért egy épületben a királyi udvartartás, a hivatalnokok, a múzeum, továbbá egy lovagló iskola is. 1871-ben a Tuileriák leégett, azóta a Louvre-ban csak a pénzügyminisztérium kap helyet és a világhírű múzeum.

1983-ban Mitterand elnök felkérte I. M. Pei építészt a Louvre kibővítésére és modernizálására. Pei egy hatalmas üvegpiramist tervezett az udvarra, mely a mai napig megoszja a párizsiakat. Egyesek szerint csodálatos a hatalmas acél és üveg építmény, mások szerint nem helyes a több száz éves királyi palota udvarán egy ilyen ultramodern stílusú építmény. A Louvre piramisát 1989-ben adták át. A piramis magassága 21 méter, hossza 35 méter, az üvegtáblák száma vitatott, a Louvre tájékoztatójában 673 üveglap szerepel, a tervező iroda szerint 698. Az évek alatt többen megszámolták az üvegtáblákat, de az eredmények mindannyiszor eltérést mutattak. Ez a számadat akkor vált kifejezetten érdekessé, amikor Dan Brown A da-Vinci kód című sikerkönyve megjelent, melynek egy része a Louvre-ban játszódik, és foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy hány üvegtáblából is áll a híres üvegpiramis.