Notre Dame

A párizsi Notre Dame katedrális az Ile de la Cité kerület keleti felén található. Ez Párizs érsekének székhelye. Ez a templom a francia gótikus építészet legjobb példája. Szerkezete gótikus, szobrai és az üvegek már naturalizmus hatást mutatnak, mely egy olyan nézőpontot adott ebben az irányzatban, mely korábban hiányzott a román stílusú építészetből. A Notre Dame az elsők között volt a világon, mely külső támívet tartalmazott.

Maurice de Lully püspök 1160-ban leromboltatta az akkori párizsi katedrálist, hogy új épülhessen. A Notre Dame építése VII. Lajos uralkodása alatt, 1163-ban kezdődött és közel kétszáz évig tartott. Az építkezés végleges befejezését 1345 körülre teszik.

A Francia Forradalom ideje alatt, 1790-es években, a katedrális több megszentségtelenítést szenvedett el. Több festményt megrongáltak vagy megsemmisítettek. A XIX. században egy kiterjedt helyreállítási folyamatot végeztek a Notre Dame-on.

A katedrális nagyorgonáját Jean de Bruges építette 1334-ben, majd XVI. Lajos uralma alatt 1730-ban kibővítették. Sok XV. századi síp a mai napig szól. 1932-ben Louis Vierne orgonista kérésére változtatásokat eszközöltek a hangszeren, kibővítették és a vezérlést elektronikussá tették. 1959-ben Pierre Cochereau volt az orgonista, az ő kérésére az orgona teljesen elektromos vezérlést kapott, és még tovább bővült, továbbá új játszóasztalt kapott. Ekkorra már teljesen új hangszínt is kapott a hangszer. A mechanikát váltó vezetékek hossza több mint 700 kilométer volt. 1990-re az orgona állapota nagyon leromlott, a kábelek teljesen eloxidálódtak. Ekkor kezdődött a Notre Dame teljese felújítása, minek során az orgona is új vezérlést és játszóasztalt kapott, továbbá a teljes sípállomány megtisztításra került. Jelenleg a világ egyik legnagyobb hangszereként tartják számon. A Notre Dame három orgonistája Olivier latry, Philippe Lefebvre és Jean-Pierre Leguay.