Padova

Azt a legendát tartják Padováról, hogy a trójai háború egy túlélője alapította. A valóságban természetesen, ennél sokkal későbbi a város születésének dátuma, és alapvetően egy halászfalu volt a Brenta folyó mentén, később gazdasági központtá fejlődött. A XIII. században létrejött a Padovai Egyetem, ezzel nagy hírnevet szerezve a városnak. Itt tanult többek között Báthori István, Kopernikus és Galilei is. Később velencei uralom alá került a város, majd a franciák irányították, később pedig a Habsburg Császársághoz tartozott. 1866 óta tartozik hivatalosan is Olaszország része a város.

Padovának rengeteg látnivalója akad, hiszen nagyon gazdag ókori és középkori műkincsekben és épületekben. A város főtere a Piazza dei Signori, az Urak Tere. Reggelente vásár van a téren, majd azután egész nap nagy a nyüzsgés. A két szomszédos tér a Piazza delle Frutti, a Gyümölcsök Tere, és a Piazza delle Erbe, a Füvek Tere. Ezen a két téren is vásár van reggelente, mint ahogy azt a nevük is jelöli.

A XIII. században épült a város védőszentjének temploma, a Szent Antal bazilika. Itt őrzik Szent Antal földi maradványait, melyet Arcellából szállítottak át ide. A legenda szerint, aki megérinti a Szent testét és közben kíván valamit, a kívánsága teljesülni fog. Ebből következően rengeteg ember zarándokol el ide évente, hogy elpanaszolja problémáit a Szentnek és segítséget kérjen. Szent Antal koporsóját nagyon ritkán nyitják fel, 1350-ben felnyitották, hogy azonosítsák a csontokat, utoljára a XX. század végén volt felnyitva a koporsó, hogy a szakértők megvizsgálhassák. Az épen maradt testrészeket, külön ereklye tartókban őrzik.

Giotto festményeit a Scrovegni kápolnában nézhetjük meg, ami közel esik a Szent Antal templomhoz. A kápolnát nemrég teljesen restaurálták. Ezen kívül van egy gyönyörű szoborpark a városban, a Prato della Vallé. Korábban itt egy római színház volt, azután alakították ki ezt az ovális alakú teret, ami jelenleg 82 szobrot tartalmaz. Olyan személyek szobrait, akik valamilyen formában kötődtek a városhoz. Magyar vonatkozású érdekessége, hogy Báthori István szobrát is megtaláljuk itt, aki Padovában tanult.

A botanikus kertet a XVI. században hozták létre, akkor még elsősorban gyógynövények termesztése volt a cél, mára a legritkább növényeket tekinthetjük meg. A kert érdekessége a Szent Péter pálma, melyet 1585-ben ültettek, erről még Goethe is írt. A kertben van egy platánfa, melynek törzsét villám sújtotta, így került ide 1680-ban.

A régészeti múzeumban főként római kori leleteket és az Anfiteátrum darabjait tekinthetjük meg. A Középkori Művészetek Múzeumában Tintoretto, Tiepolo és Giotto képeit láthatjuk. Az Igazság Palotáját is érdemes megnézni, melynek felső szalonja egyetlen teremből áll és a falakon gótikus freskókat láthatunk. A városban járva mindenképpen nézzük meg Donatello híres bronzszobrát, Gattamelata-lovasszobrát. A város leghíresebb kávéházát, a Pedrocchi-t sem érdemes kihagyni.