Rodosz

Rodosz görög sziget, neve rózsát jelent, a Dodekanészosz-szigetcsoporthoz tartozik, annak is a legnagyobb tagja, valamint Görögország egyik legkedveltebb turista célpontja. Területe 1400 négyzetkilométer, lakosságának fele a sziget fővárosában, Rodosz városában él. A sziget 73 kilométer hosszan nyúlik el, szélessége 25 kilométer. A szigeten egy hegylánc húzódik. A sziget érdekessége, hogy folyói maradéktalanul kiszáradnak nyaranta.

A sziget legrégebbi városait a főniciaiak alapították, csak az i.e. I. évezred elején vették át a görögök az uralmat. A görög uralom alatt a városok egyesültek, ezáltal hexapoliszt alkottak. I.e. 408-ban alapították Rodosz városát. Később Nagy Sándor elfoglalta a szigetet, de halála után a sziget függetlenítette magát. Ennek hatására jelentős tengeri és kereskedelmi hatalommá vált a sziget. Tengerészeti törvényeket fektettek le, melyet az egész Földközi-tengeren elfogadtattak, majd később a rómaiak is elismerték érvényüket. A későbbiek folyamán a sziget a bizánci császárság uralma alá került, majd a XIV. század legelején elfoglalták a Johanniták, akiket később rodoszi lovagoknak hívtak. A XVI. század elején a török uralkodó, I. Szulejmán kiűzte a szigetről a lovagrendet, ezután kénytelenek voltak Máltára menni, ezután a nevük is megváltozott, Máltai Lovagrend lettek. A török uralom egészen a XX. század elejéig tartott, majd Olaszország része lett a sziget. A második világháború után a szövetségesek Görögország részévé nyilvánították a szigetet.