Rodosz városa

Rodosz városa a sziget északi részén helyezkedik el. Az óváros nagyon jó állapotban maradt ránk, a Világörökség része. Alapítása i.e. 408-ban történt, ekkor lett a közös főváros. Az ezt követő háromszáz évben a tengeri kereskedelem és a hajóépítés stabil gazdasági alapot nyújtott a városnak, mely virágkorát élte. A Rodoszi Kolosszus is ebben az időszakban készült. A korai kereszténység időszakában püspöki székhelyként működött a város, mint a Bizánci Birodalom része. A XIV. században, amikor a Johannita Lovagrend megvásárolta a szigetet, akkor építették fel a jelenleg is meglévő várfalat. A XVI. században I. Szulejmán fél éves ostrom révén bevette a várost. Ezt követően török jellegűre formálták a várost, építettek közfürdőt és mecsetet, átalakították a házakat és a templomokat. A XX. század elején az olaszok vették be a várost, akik renoválták a lovagkori épületeket, a Nagymesteri Palotát, valamint kiépítették a teljes infrastruktúrát.

Rodosz városa nagyon sok látnivalót kínál az ide érkező számára. Az óvárosban megtekinthető a középkori városfal teljes hossza, mely 12 méter vastag. A Várbeli Miasszonyunk templom érdekessége, hogy a különböző uralmak mind a saját ízlésük szerint alakították át az évszázadok folyamán. A templom a XIII. században épült, a johanniták gótikus stílusban építették át, később a törökök minaretként használták, majd ismét keresztény templom lett belőle, jelenleg múzeumként funkcionál. A johanniták régi rendkórháza a mai napig áll. A XIV. században épült, először kórházként, később fegyverraktárként funkcionált. Jelenleg a régészeti intézetnek és a népművészeti múzeumnak ad otthont. Az új rendkórház a XV. században épült, ma régészeti múzeumként működik. A Szulejmán mecset sajnos nem látogatható, mivel ma is imaházként működik. Ez a török uralom alatt, a XVI. században épült. A török uralom alatt épült Musztafa pasa fürdője és a Török Könyvtár, továbbá a Redjab pasa mecset is érdemes a megtekintésre. A sziget legismertebb épülete a Nagymesteri Palota, melyről később még ejtünk pár szót, mint ahogy a lovagok utcájáról is.

Az újvárosban is vannak érdekességek és látnivalók. Legérdekesebb talán a három kikötő egyikében található három középkori szélmalom. A XV. századból maradt ránk a Szent Miklós torony, mely a Rodoszi Kolosszus eredeti feltételezett helyén áll. Az olasz korszak építészetét idézi a XX. század elején épült városháza, a bíróság, a főposta, a kormányzósági palota és a színház épülete.

A város környékén két látványosságra érdemes sort keríteni. A Monte Smith dombon áll az ókori város akropolisza Zeusz és Athéné templomok, az ókori színház és a stadion romjaival. A Rodini park is érdekes, mely a várostól két kilométernyire található, ez a park volt annak idején a johanniták gyógyfüves kertje.