Festőművészek

Amikor Spanyolország és a művészetek kerülnek szóba, szinte minden embernek eszébe jut Salvador Dali neve, aki vászonra tette nekünk a valóságon túli világot. Dali a szürrealista mozgalom oszlopos tagja volt. A szürrealizmus szó a francia sur réalisme-ből ered, jelentése realitáson túl, valóság feletti. Dali ezt példaértékűen megmutatta mit is jelent. Figuerasban született 1904-ben, majd Madridban tanult festőiskolában. Később nagyon sokat élt és alkotott Amerikában. Munkásságát értette és értékelte a művésztársadalom.

Pablo Picasso a XX. század egyik legnagyobb alkotója volt a festőművészek körében. Több korszakát ismerjük, a század elején volt a kék korszak, mely a számkivetett sorsú emberekről szólt, ezután jött a rózsaszín korszak, mely a cirkuszok világát tárja elénk. Picasso klasszikus stílusa a szürrealizmus és az erotika. Képei, stílusa nagy hatással volt kortársaira és az utána következő művészekre.

Francisco José de Goya y Lucientes a XVIII. és XIX. század egyik legnagyobb festője és grafikusa volt. A királyi család több tagját is lefestette. Valószínűleg a festékektől ólommérgezést kapott, képei egyre sötétebbé váltak és idővel meg is süketült. Élete vége felé már egészen félelmetes képeket festett. Témái többnyire az őrültség és a betegség voltak.

Joan Miró i Ferrá katalán festőművész, grafikus és keramikus volt, Dali mellett a másik nagy festőművésze volt a korának. 1940-től többnyire kerámia képeket készített.

Diego Rodriguez de Silva y Velázquez a XVII. század legkiemelkedőbb festőművésze volt, a realizmus műfajában maradandó remekműveket alkotott.

El Greco eredetileg nem spanyol születésű, ő görög származású művész. Az ikonfestészetet még Krétán tanulta, melynek a stílusjegyei végig kísérték munkásságát. Őt tartják a spanyol manierizmus legnagyobb mesterének.