Strasbourg

Strasbourg az Ill folyó és a Rajna torkolatánál fekszik. Ebben a városban található az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európa Tanács és az Európai Unió parlamentje. A város a Rajna bal partján fekszik, szemben vele a német Kehl település van. A két várost a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze.

Az ókorban ez egy kelta falu, Argentorate volt. A IV. században lett püspöki székhely, melyből akkoriban igen kevés volt. Több nemzet is átvonult a térségen. A IX. században épült fel az első katedrális. A XIII. században kiemelkedő kereskedelmi központtá vált a település. A XV. században itt élt Gutenberg János, így lett a város nyomdai központ. Ugyanekkor a meglévő székesegyház kapott egy tornyot, mely a XIX. századig a világ legmagasabb épülete lett így.
 

A XVI. században ezt a várost is elérte a reformáció, ekkor építettek egy templomot az evangélikusok, fél évszázaddal később V. Károly elkezdte a protestáns üldözést. A XVII. század elején Strasbourg a Német-Római Birodalom része lett, húsz évvel később pedig már Franciaországé.

A XVIII. században itt tanult Goethe. A XIX. században Németország részévé teszik a várost, majd ötven év elmúltával ismét Franciaország része. Ekkoriban kezd Strasbourg rohamosan fejlődni.

A város legfontosabb látványossága az Ill szigeten lévő történelmi belváros, mely mára már a Világörökség része. Csodálatos, múltat idéző építményei a Nemzeti Színház, az Operaház, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a Főposta épülete, a Városi Fürdő, az Egyetemi palota, az Igazság palota és a Főpályaudvar épülete.

A város múzeumait érdemes meglátogatnunk. Ezek a Szépművészeti Múzeum, az Archeológiai Múzeum, a Történelmi Múzeum, a Természeti Múzeum és az Elzászi Múzeum.

A városnak sok híres szülötte volt, többek között I. Ludvig király, Sebastian Brant író, Johann _Fischart író, Marcel Marceau színész és még sokan mások.