Szicília

Szicília Olaszországhoz tartozó sziget, melyet kelet felől a Messinai-szoros választ el. Itt található Európa legnagyobb vulkánja, az Etna, mely aktív, gyakori kitörésekkel. Szicíliához tartoznak a Lipari-szigetek, Ustica sziget, az Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete.

Több sziget is vulkáni eredetű, és az itt található vulkánok közül még ma is működik néhány, például a Stromboli és a Vulcano. A szigeten a Szicíliai Appenninek vonul végig. Két nagy folyója van, a Salso és a Plátani. Éghajlata kellemes, rövid tél jellemzi. Az éghajlatból adódóan leginkább az olajbogyó és a szőlőtermesztés volt a szigetlakók fő tevékenysége, elismert termékek az olaj és a bor. A sziget hivatalos nyelve ma már az olasz, de a szigetlakók többsége kétnyelvű. A szicíliai nyelv nem az olasz származéka, hanem különálló nyelv, melyet Máltán is beszélnek, tekintve, hogy ez a sziget is része volt a Szicíliai Királyságnak.

A szicíliaiak nagy ünnepe a húsvéti fesztiválok. San Fratellóban nagypénteken a férfiak ördögnek öltöznek és kora reggeltől kezdve hangoskodnak a város utcáin, majd az idő előrehaladtával elcsendesednek. Prizziben az emberek ijesztő állarcokat öltenek és a járókelőket ijesztgetik, jelképesen elragadva a lelküket. Később elcsendesednek és édességet osztogatnak. Azután a Piazza Umbertón előadnak egy népi drámát, melyet a XVIII. században írt egy pap, ez a Diavolata. Ezután egy különös verseny veszi kezdetét, a férfiaknak egy feldíszített narancsfát kell felemelni. Ilyen ünnepségekkel telik Szicílián a húsvét.

Szicíliának a konyhája is egész más, mint az olasz ízek. Főként salátákon és tengeri ételeken alapul. Helyi specialitás a sült kardhal, a kisebb halakat cukros szószban készítik el. Édességek között domináns a marcipán és a fagylalt. A legenda szerint a szicíliaiak találták fel a fagylaltot az ókorban, amikor egymást váltva hordták le a jeget a futárok az Etna tetejéről, hogy azt ízesítve szolgálják fel a patríciusok számára.