Bulgária történelme és hagyományai

Bulgária Délkelet-Európában, a Fekete-tenger partján terül el. Történelme az őskorra nyúlik vissza, amikor meghonosodott a Vinca és a Szkíta kultúra, melyekről a görög művészi és ötvöstárgyak tanuskodnak. Később római fennhatóság alá került a terület, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás is erősen nyomot hagyott az országon, gótok, hunok és szlávok is telepedtek meg itt nagy számban. A VII. század folyamán török nyelvű bolgárok érkeztek, hogy visszafoglalják a bolgár területet Bizánctól. Aszparuh kán vezetésével sikerült a hódítás és megszervezték az első bolgár államot, mely négyszáz éven át a keresztény, feudális Európa részeként működött. A XI. században Bizánc katonai erőkkel lerohanta az országot és visszafoglalta, ekkor az országban igen erős hanyatlás állt be, csakúgy mint a Bizánci Birodalomban. A XII. század végén Bulgária függetlenné vált Bizánctól, rövid időre megerősödött a második bolgár állam. A XIV. század végén Anatóliából érkezett oszmán törökök foglalták el az országot, és közel ötszáz évig török uralom alatt maradt az ország. Ennek ellenére megőrizték nyelvüket és kultúrájukat, melyben a kolostorok nagy szerepet játszottak, különösen az Athosz-hegy, mely ma Görögország területéhez tartozik. A XIX. század végén Bulgária függetlenné vált a Török Birodalomtól, de országhatárai csak a második világháború végére szilárdultak meg. Magyarországhoz hasonlóan 1990-ben volt a rendszerváltás, mely gazdasági összeomláshoz vezetett. Mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.

Bulgária kulturális öröksége igen gazdag, több mint 40 ezer kulturális emlékmű található az országban a különböző történelmi időkből. Egész városok őrzik az építészeti emlékműveket, továbbá 36 történelmi és kulturális rezervátum található az országban. Sok templom és kolostor található az országban, melyek híresek és látogatottak. Több kolostor szálláshelyként is funkcionál, melyek felemelő élményt nyújtanak a turisták számára. A templomok őrzik a bolgár ikonfestő iskolák egyedi stílusát és falfestészetét.

A bolgár népviselet és folklór nagyon változatos. Legnépszerűbbek a trák és a rodopei feketeruhák és fehérruhák. Különböző népszokások alkalmával változnak a népviseleti ruhák és hangszerek, ezzel lesz olyan változatos és sokszínű a bolgár hagyomány és folklór. Hagyományos hangszerek a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, bolgár mandolin, kereplő és a furulya. A népszokások naptári rendben zajlanak. A legjellegzetesebb a szurvakane, mely újévi hagyomány, és napjainkig az egész országban fennmaradt. Szintén megmaradt a februári kertészek napja és a maskarás játékok, továbbá a Tódor napi lóversenyzés, a tavasz ünnep, és a Szent György napi ünnep. Ezeken kívül még több hagyományos népi ünnep létezik, melyeket a mai napig tartanak, de ezek a legjellemzőbbek.