Trevi-kút

A Trevi-kút elnevezés a Trivium szóból származik, tekintve, hogy három út találkozásánál épült fel. Az ókori Rómában az Aqua Virgo vízvezeték végpontja volt. A Virgo elnevezés egy legendán alapult, miszerint i. e. 19-ben egy szűz segített a római mérnököknek megtalálni azt a forrást, mely azután a vízvezetéket táplálta. A kút homlokzatán örökítették meg a jelenetet. A Római Birodalom bukása után a vízvezeték tönkrement, utána csak a XV. században került sor a felújítására V. Miklós pápa által, aki ennek révén szerette volna a város vízellátási rendszerét kibővíteni.

A Trevi-kút leginkább egy diadalívhez hasonlít, hatalmas központi fülkéjével és két oldalsó kisebb fülkéjével. Magassága 26 méter, szélessége 20 méter. Medencéje téglalap alakú, melynek széleit lekerekítették. A középső fülkét korinthoszi oszlopok határolják, itt láthatjuk a tenger istenét, Neptunuszt. A két szélső fülkében a Tisztaság és Bőség istennőinek szobra áll.

A kút és a medence nagyon sokszor lett átépítve az idők folyamán. Az első medencét a XV. században építették, a vízvezeték építésével egy időben, Leon Battista Alberti tervei alapján. Alig száz évvel később V. Piusz pápa átépíttette a medencét a tér másik oldalára. Újabb szűk évszázad elmúltával VIII. Orbán pápa Berninivel ismét áthelyeztette és átépíttette a medencét, abból a célból, hogy ráláthasson a Quirinale-palotából. A pápa halála miatt ez az átépítés nem lett befejezve és a kút újabb évszázadon keresztül félkészen állt. A XVIII. században XII. Kelemen pápa elbontatta a kutat és megbízta Nicolo Salvit az újra építéssel. Salvi halála után Giuseppe Pannini fejezte be az építkezést 1762-ben. Mindezek ellenére a pápa már közel harminc évvel korábban felavatta az új kutat félkész állapotban.
A Trevi-kút legendája, ha valaki beledob egy pénzérmét, az egészen biztosan visszatér Rómába. A kútból naponta 3000 eurót szednek ki, mely a rászorulókat segíti. A Trevi-kút több sikeres filmnek is a hátteréül szolgált, mint Róma örök szimbóluma.