Az ókori egyiptomi vallási kultúra

Az ókori egyiptomi emberek hite szerint Ré-Atum volt az első isten, aki vízből tűnt elő, minden más tőle ered, ez mutatkozik meg a Nílus áradásában minden évben. Ő teremtette a levegőt és a nedvességet, majd azután ők adtak életet az égnek és a Földnek. Amikor Ré-Atum elvesztette gyermekeit, és könnyezett a megtalálásukkor, azokból a könnyekből lettek az emberek.

Ozirisz Ré-Atum fia volt, ő ült akkor Egyiptom trónján, Széth pedig a testvére volt, aki megölte őt, így bitorolván a trónt. Ozirisz felesége Ízisz eltemette férjét, fia pedig, Hórusz bosszút esküdött, kihívta maga ellen apja gyilkosát és legyőzte. A vereség után Széth a sivatagba lett száműzve, ettől fogva volt ő a szörnyű viharok istene. Ozirisz ezen túl a holtak, Hórusz pedig az élők világának uralkodója lett. A fáraók Hórusz leszármazottai.

Az egyiptomiaknak pontos elképzelésük volt a halál utáni életről, és szinte életüket is ez töltötte ki, hogy felkészüljenek az utazásra. A hiedelmek szerint a test megőrzése lényeges szempont, ennek érdekében a balzsamozást művészi szintre emelték az évek során. Eredetileg a holtakat gyékénybe csomagolva a sivatagi homokba szárították ki, így könnyedén megelőzték a bomlást. Később síremlékeket is emeltek, a balzsamozás folyamata a 4. dinasztia idejére alakult ki. Ekkor már a beleket eltávolították, helyét nátronsóval töltötték ki, majd az egész testet beborították vele. Később a testet gyantába áztatott vászonnal és illatos fűszerekkel töltötték meg, majd vászoncsíkokkal pólyálták be. A gyolcsok közé helyezték a vallási amuletteket és talizmánokat. Később a halottak kedvenc állatait is hasonlóképpen mumifikálták, hogy a halott ne unatkozzon nélkülük a halála után sem.

A Halottak Könyve elengedhetetlen volt a halott számára. Ez egy papiruszra írt 2000 részből álló szöveg, dal és képgyűjtemény volt. Ez a szöveggyűjtemény segített a halottnak abban, hogy el ne tévedjen az alvilágba történő utazása során. Némely fontosabb részeket a sírkamrák falára is felfestettek. Legszebb állapotban megmaradt Halottak Könyve Ani papirusza, mely hozzávetőlegesen i.e. 1240-ben készült.

A későbbi hit szerint a holtak lelkét az ítélet csarnokába vezetik, ahol a halott szíve mérlegre kerül. Kedvező elbírálás esetén az elhunytat Ozirisz elé vezetik, ha viszont az ítélet negatív, akkor a szívet a Szívek Felfalója démonhoz viszik, mely elpusztítja a szívet, így tulajdonosa örökre az alvilágban reked.

Az egyiptomiak hitének köszönhetjük, hogy ennyi mindent mesél a múltjuk, hiszen kultúrájuk, művészetük szinte teljes mértékben a templomaik, sírjaik építésében és díszítésében bontakozik ki.