Vincenza

Vincenza Észak-Olaszországban található Padova közelében. A város leginkább ékszer készítőiről és ruhaiparáról híres. Évente háromszor rendeznek Aranykiállítást, mely méltán világhírű. Vincenza ősi római város, de sajnos ókori építmény nem sok maradt a városban, csak három híd és a csatorna rendszer maradványai. Építészetileg a város összképét főként az Andrea Palladio és Vincenzo Scamozzi által tervezett épületek adják.

A Dóm helyén eredetileg egy őskeresztény templom állt, melynek homlokzatát a XV. században építették. A főoltárt a XVI. században emeltette III. Pál pápa, mert itt akarta tartani a tridenti zsinatot. A katedrálistól nem messze található a püspöki palota.

A Bazilika a város szimbóluma, mely elnevezése ellenére a XV. században épült tanácsház, mely a városi tanács épülete volt. A XVI. században fejlesztette tovább az épületet és a nevet is ő adta, mivel a régi rómaiak az igazságszolgáltatás központját hívták Bazilikának. Az épületnek kétszintes loggiái vannak, mely az ókori Colosseumot idézi. A tetőszerkezet belülről fa, kívülről réz. A Bazilika tervezéséért Palladio élete végéig kapta fizetését, mely csak halála után harminc évvel készült el. Napjainkban rendezvények és kiállítások otthona az épület, neve pedig Basilica Palladiana.

A Piazza dei Signori főtéren áll a Loggia del Capitano, ami a helytartó palotája volt, mellette pedig az Irgalom Hegyének Palotája, ami egy zálogház volt, amit két ferences barát alapított a XV. században, hogy a szegényeknek ne legyenek uzsorakölcsönökre kényszerítve.

A Palazzo Chiericati-t szintén Palladio építette, mely épület a XIX. század óta városi múzeum, mely gazdag képtárral rendelkezik. Szintén Palladio műve a Teatro Olimpica, mely Európa legrégebbi fedett színháza. Palladio-ra jellemzően a nézőtér az antik színházakat idézi. Ezeken kívül az építész még nagyon sok magán villát is épített, mint például a Villa Rotonda-t. Ezzel a centrális épülettel, mely igen elegáns és ünnepi megjelenést mutat, az építész megteremtette a villák új típusát. Ezután sokan alkalmazták ezt az építészeti stílust, melyet azóta palladian stílusnak neveznek.

A város legszebb parkja a XVI. században épült, tulajdonosa Giardino Salvi volt. Az utolsó Salvi halála után, a XX. század legelején lett közpark. A Seriola patak csordogál keresztül a parkon, melynek mindkét partján egy-egy loggia áll, az egyik Palladio-é, a másik Longhena-é.