XI. Ramszesz

XI. Ramszesz uralkodásának hosszával kapcsolatban manapság kétségek merültek fel, de ha az eddig elfogadott adatokat vesszük figyelembe, akkor a XX. dinasztia utolsó fáraójaként a második leghosszabb ideig uralkodó fáraó volt. XI. Ramszesz 29 éven keresztül ült a fáraók ősi trónján. Vele ért véget az Újbirodalom.

Származásáról nem tudni biztosat, valószínűleg X. Ramszesz fia volt. Korai fellelhető írások Titi királynét emlegetik anyjaként.

XI. Ramszesz idejére az egyiptomi állam fokozatosan szétzilálódott. Már uralkodása elején nyilvánvaló volt a belső konfliktus, mikor Amenhotepet, Amon főpapját núbiai zsoldosok segítségével volt kénytelen megfosztani hivatalától, mert túllépett hatáskörén. Egyiptom elveszítette az ázsiai területeket, pénzügyi helyzete hanyatlottt, igen gyakoriak lettek a sírrablások.

A fáraó és a papság közötti konfliktus az idő múlásával egyre mélyült, míg végül Amon főpapja, Herihor elérte célját Ramszesz uralkodásának 19. évében. Különös nyomás hatására a fáraó megosztotta vele hatalmát. Herihor cserébe helyreállította a rendet az országban. Ezt az időszakot az egyiptomiak az újjászületés időszakának nevezték. Herihor főpap, aki alapvetően katona volt, tulajdonképpen teljesen átvette a fáraó szerepkörét. Ennek az egész hallgatólagos hatalomátvételnek az igazi vesztese Panehszi núbiai alkirály volt, aki Herihor riválisaként még polgárháborút is kezdeményezett. Végül Amon főpapja száműzte őt Thébából.

Ramszesz 24. uralkodási évében, vagyis az újjászületésnek nevezett időszak hatodik évében Herihor főpap meghalt. Főpapi tisztségében Pianhi követte. Ő nem bizonyult elődjéhez hasonlóan jó hadvezérnek és államfőnek. Bár két hadjáratot is indított Núbiába, hogy aranybányáit visszaszerezze, de egyik alkalommal sem járt sikerrel. Ekkor veszítette el Egyiptom végleg Núbiát.

XI. Ramszesz uralkodásának idejéből rengeteg írásos emlék maradt fenn, mely bizonyíték értékű arra vonatkozólag, hogyan csökkent évről évre a király hatalma. Ezek az írásos emlékek nem csupán adózással, illetve gazdasági vagy uralkodással kapcsolatos papiruszok voltak, hanem levelek tömkelege, mely levelezés főként a főpap és az írnokok között folyt. Ezekből láthatjuk, hogy még saját tisztségviselői sem tisztelték kellőképpen a fáraót.

Elődjeihez hasonlóan, a hagyományok szerint, Ramszesz készíttetett magának sírt a Királyok völgyében, de ez a sír végül nem került befejezésre, a fáraót pedig Memphisz környékén temették el.

Ramszesz halála után a munkásfalu, Dejr el-Medina kiürült, elhagyták a munkások, hiszen a királyi temetkezések végleg elköltöztek a Királyok völgyéből.